A helyiek számára teljesen váratlanul az osztrákok kirakták a mindkét irányba behajtani tilos táblát, hogy a határnyitás ellenére se lehessen autóval behajtani Ausztriába, bár normális kiépített út van Fertőrákos és az osztrák falu, St. Margarethen között.
Na, basszameg. Mégiscsak tökös legények a mi sógoraink. És fantáziadúsak is. Ha már a határról le kell vennünk a táblát, kitesszük a falunkra. (Mármint a falucskánk határára.)Üggyes. Tényleg !
Legalább annyira, mint amikor teleszarták a Rábát, aztán csak a vállukat vonogatták, hogy “nem tőlünk van…”. Vagy amikor a határtól 3 centiméterre tervezték meg a hulladékégetőjüket. Persze úgy, hogy a szél idefújja.
Azért nem értem annyira ezt a marha nagy arcot, mert a világháborút követően előfordulhatott volna, hogy véletlenül ők is a f.sz kellemetlenebb oldalára kerülnek és akkor most esetleg szerényebben tudnák venni ezt az akadályt.
Lett volna egy ünnep, amibe nagyon senki se tudna belekötni. Lett volna…
Mindegy, lényeg az, hogy ez egy fantáziadús és bátor cselekedet volt.
Csak azt nem tudom, hogy hol volt ez a bátorság 1938. március 13-án, mikor is egy bizonyos A. H. (festőművész) honfitársuk megszállta saját hazáját. Akkor mér nem raktatok ki táblákat, he ? Hősök…
